Melyek a bárány parazitái
Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek.
Barany fereghajto. Kistermetű juh nagy haszonnal: a babydoll southdown fajta
A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót. Laposférgek Lapított, kétoldalian szimmetrikus, egyszerű testfelépítésű állatok, melyeknek csak emésztésre, kiválasztásra és szaporodásra specializálódott szervei vannak.
A mételyek csoportjában három fajjal kell feltétlenül foglalkozni. A legjelentősebb és legismertebb a közönséges májmétely okozta heveny, illetve idült megbetegedés. Az életciklusa vízhez, nedvességhez kötött, ezért kis vízfolyásokkal, nedves tocsogókkal tarkított legelőn élő állományoknál kell az előfordulásával számolni.
Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész
A májmétely a kérődzők epeereiben él. Az itt lerakott peték az epével, majd a bélsárral keveredve jutnak ki a szabadba, ahol a - nedves környezetben élő - köztigazda csigában fejlődve és megsokszorozódva, fertőzésre alkalmas lárvák metacercaria alakulnak ki.
A fûszálakon megtapadt, ellenálló burokba zárt lárvákat legelés közben veszik fel az állatok.
- Kistermetű juh nagy haszonnal: a babydoll southdown fajta Barany féreghajto Juh- és kecsketenyésztés Digitális Tankönyvtár Gyomor- és bélférgesség, Galandférgesség, Kergekór, Májmételykór, Lándzsásmétely-kór A kérődzők belső parazitáinak gazdasági kártétele Navigációs menü Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I.
- Kergekór – Wikipédia
A vékonybélben aktivizálódott lárvák a bélfalat átfúrva jutnak a májba. Itt vándorlásukkal a szöveteket roncsolják és kisebb-nagyobb vérzések kialakulásával járó heveny fasciolosist melyek a bárány parazitái, ami többnyire a nyár második felében, kora ősszel jelentkezik. Súlyos fertõzõdés esetén ilyenkor a tömeges elhullás sem szokatlan. A több év alatt keletkezett enyhébb fertőzöttség miatt kialakuló májelváltozások következménye az idült megbetegedés. Erre utal a gyenge étvágy és a rossz kondíció.
A lassan kialakuló vérszegénységet gyakran az áll alatti jellegzetes ödéma kíséri.
Bárány milyen paraziták
A klinikai tünetekkel nem járó szubklinikai fertõzöttségre csak a bélsárvizsgálattal kimutatható peték jelenlétébõl lehet következtetni. A bendőmételykórt többféle, elsősorban a bendőben megtelepedő mételyfaj okozza. A környezeti feltételekkel szemben támasztott igényük és fejlõdésmenetük hasonlít a májmételyéhez, ezért gyakran együtt fordulnak elõ.
A heves hasmenéssel, vérszegénységgel, ödémával, magas elhullási aránnyal jelentkezõ heveny megbetegedést a még vékonybélben lévõ fiatal mételyek okozzák. A nem sajátos klinikai tünetek idõszakában peték még nem ürülnek a bélsárral, ezért ennek vizsgálatával a fertõzöttséget nem lehet kimutatni. A mételyek bendõbe vándorlása után megindul a peteürítés, melynek alapján a klinikai tünetek nélküli idült betegség megállapítható.
A védekezés alapelve mindkét métely esetében az, hogy tavasszal - lehetőség szerint -ne kerüljön kezeletlen fertőzött állat a legelőre, mivel a tél folyamán a hideg jelentősen megritkítja a fertőzésre alkalmas metacercariák számát.
A legelőszemlék során fel kell deríteni a köztigazdák életfeltételeit biztosító nedves részeket, és ha lehet, ki kell zárni a legeltetésből.
Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább azt el kell érni, hogy az év második felében ezeket a helyeket az állatok ne látogassák! A köztigazda csigák irtása nem szokott eredményre vezetni és jelentős környezet szennyezéssel jár! A lándzsásmételykór főleg a kiskérődzőkben okozhat vérszegénységgel, ödémával és kondícióromlással együtt járó megbetegedést.
Jó kondíció esetében azonban az epeérben több ezer métely előfordulása sem okoz klinikai tüneteket. Ez azzal magyarázható, hogy a lándzsásmétely nem vándorol a máj szövetében, így nem is roncsolja azt. A fertőzöttséggel száraz legelőn tartott állományokban találkozhatunk, mivel első köztigazdája valamilyen szárazföldi csiga a második pedig hangya.
A fertőző lárvaformát metacercaria tartalmazó, elpusztult hangyát legelés közben veszi fel a végleges gazda. A vékonybélbõl az melyek a bárány parazitái jut a fiatal métely az epeerekbe, ahol több paraziták intrix is élhet. A fertőzött legelő mentesítése nehéz az ellenálló peték és a széles körben elterjedt köztigazdák miatt. Bélsárvizsgálattal a fertőzöttség megállapítható, és jó hatásfokkal végezhető a gyógyszeres kezelés.
A laposférgek másik csoportjába tartozó galandférgek okozta fertőzöttségnél különbséget kell tennünk abban, hogy a haszonállatokban a kifejlett féreg, vagy annak lárvája található-e meg.
A kérődzőkben két Moniezia faj kifejlett formája fordul elő.
- Hasmenés és paraziták kezelése Juhok gyakoribb parazitózisai Élősködők-okozta betegségei II.
- Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. rész - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Ezek a több méret hosszúságot elérő, ízelt testű élősködők a vékonybél lakói. Fejlõdésükben a talajon megtalálható páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. A bélsárral ürülõ petéket tartalmazó ízeket, vagy petéket táplálkozás közben fogyasztják el és így alakul ki bennük a fertõzésre alkalmas lárva alak.
- Meghalhatok a férgektől
- Paraziták yucca
- Kokcidiózis - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál Féregtelenítő beadása kiskutyának.
- Levamizol — Wikipédia Barany fereghajto.
- Mik a paraziták a bárányban. Mindent kezeljen a férgektől kezdve
- Gyomor- és bélférgesség, Galandférgesség, Kergekór, Májmételykór, Lándzsásmétely-kór Bárány milyen paraziták.
Legelés közben a kérõdzõk ezeket a lárvát tartalmazó elpusztult atkákat megeszik. A fiatal férgek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges érett állapotot. A fertőződés a legeltetés igen korai időpontjában megtörténhet és elsősorban a fiatal állatoknál bárány, borjú, gida okoz hasmenéssel, puffadt hassal, senyvességgel és időnként elhullással járó megbetegedést.
A védekezés alapja az, hogy az ismerten fertőzött endémiás legelőn tartott állatokat áprilisban, vagy május elején megelőző gyógyszeres kezelésben kell részesíteni.
Bárány milyen paraziták. Kistermetű juh nagy haszonnal: a babydoll southdown fajta
A lárvális galandférgességnek sokféle formája cysticercosis, echinococcosis jelentkezhet a ascaris kezeléstől. Ezeknek a galandférgeknek a végleges gazdái az ember és melyek a bárány parazitái kutya. Az emberre is veszélyt jelentő és a pásztorkutyákban gyakran előforduló háromtagú galandféreg Echinococcus granulosus petéiből kiszabadult lárvák, a legeltetett kérődzőkben - főleg juhokban és kecskékben - elsősorban a májban és a tüdőben, de a vérkeringés útján egyéb más szervekben is echinococcus hólyagokat képeznek.
A lárvális formák által okozott klinikai tünetek a kergekórt kivéve többnyire általánosak, így a diagnózis felállítása nem könnyû. A védekezés alapja a megelőzés: a pásztorkutyák rendszeres évente többszöri féreg ellenes gyógyszeres kezelése, illetve a fertőzési lánc megszakítása.
Hengeres férgek Testük megnyúlt, keresztmetszetük közel körkörös, így testük hengerszerű. Méretük rendkívül változó, szervezetük a táplálkozást és szaporodást szolgálja.
Milyen paraziták vannak a bárányban. Kergekór – Wikipédia
Egy részük szabadon él a természetben, más részük növények és állatok élősködői. A gyomor-bélférgesség kifejezés nem csak egyfajta parazitózist jelent, hanem magába foglalja az emésztőtraktusban élősködő többféle parazita egyidejű jelenléte által okozott tünet együttest. Fejlõdésük köztigazda nélkül közvetlenül zajlik.
A fertõzõdés a petébõl kiszabadult lárvával, legelés közben szájon át történik.
A lárva felvételét követően héten belül megindul a peték ürítése. Az először legelőre kerülő fiatal állatok a legfogékonyabbak a fertőzésre, és bennük alakul ki az a mennyiségű féreg, amely klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget okoz.
Élősködők - Magyar előzetes #1
Hazai viszonyok között a tél folyamán a fertőző lárvák nagy része elpusztul, ezért arra kell törekedni, hogy tavasszal féregtelenített állomány kerüljön a legelőre.
