Örvény férgek ellen


Gelei József. Mi fönnebb a laposférgek legjellegzetesebb képviselőiként a Planáriákkal ismerkedtünk meg. Ezek az állatok egyúttal az örvényférgeknek is a legkönnyebben föllelhető és megismerhető képviselői. Magyar földön alig tudunk pár négyzetkilométeres területet kiválasztani, ahol vizeinkben a planáriáknak, illetőleg az ezeket az állatokat magában foglaló alrendnek, a hármasbelűeknek Tricladida valamely képviselőjével ne találkoznánk.

Folytassuk most ezért a fönnebb tányérban elhelyezett planáriáink megfigyelését.

paraziták tünetei az emberekben

Láttuk, hogy csúszásuk közben törzsüket alig vagy néha egyáltalában nem mozgatják, símán, észrevétlenül siklanak tova. Szabadszemmel vizsgálva e titokzatos mozgást, nem tudunk a nyitjára jönni. Ha azonban az állatokat nagyító alá helyezzük s örvény férgek ellen vízbe tust, kormot vagy finom szénport keverünk, azt vesszük észre, hogy milliónyi finom csillószálnak, mint megannyi apró evezőnek szüntelen csapkodása hajtja hátrafelé a vizet s az állatok azoknak segítségével csúsznak oly észrevétlenül tova.

Mozgásuk közben testük mindkét oldalán, a vízben visszatérő örvényt keltenek, melyet már szabadszemmel is megfigyelhetünk, ha szénporral, vagy feldörzsölt kárminnal festett, vagy ha egyéb nincs, iszaptól zavaros vizet engedünk vigyázattal, szipóka pipetta segítségével az állat teste elé. Örvény férgek ellen, a híres német természetbúvár erre a mozgás közben keltett örvényre való tekintettel nevezte el, igen szerencsésen, ezt a nagy, egységes állatosztályt örvényférgeknek.

Az állatok teste alá beeresztett festékes víz azzal a meglepetéssel is szolgál, hogy a festék után a tovacsúszó állatok mögött széles csíkban nyom marad vissza. Ez a nyom a mászás közben kibocsátott nyálkától származik.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Ha a nyomot nyálkaszínező festékkel öntjük le, erősen megszíneződik vagy megfestődik. A nyálka ragadós természetének köszönhetjük, hogy az állat elé bocsátott iszapos vagy tusos víz festékszemecskéi beleragadnak a nyálkába. Állataink tehát, miként a csigák, nem közvetlenül a csupasz, vizes tárgyakon, hanem a közbeiktatott magukgyártotta nyálkaszőnyegen siklanak tova. A nyálka a víznél szívósabb, ellenállóbb s a csapkodó csillóknak biztosabb támasztékául szolgál s a mozgást így eredményesebbé teszi, mintha csak a tiszta vízben űznék magukat előre az állatok.

Ha planáriánkat nagyítós hosszmetszeten vizsgáljuk a mikroszkóp alatt, azt tapasztaljuk, hogy az egyrétegű csillós hámot átfúró nyálkasejtek mindenütt szájadzanak ugyan a testfelületre, mégis sűrű tömegben a test mellső végén, közvetlenül a tapadógödör mögött ömlenek; itt, mintegy a nyak alatt terül szét az a nyálka, melyen az egész has végiggördül. Ha a víz tükörhártyáján csúszó állatokat figyeljük meg, akkor azt látjuk, hogy a talpuk síkja nem egyenes, hanem azon, bizonytalanul ugyan, mégis olyanszerű hullámzás észlelhető, mint a csiga talpán.

Ebből sokan arra következtetnek, hogy a planáriák csúszás közben hasizmaikat is szüntelenül használják. Ha a planáriák alá eresztett tusban sok kárbol van, vagy ha véletlenül a szipókacsővel megbökjük az állatokat, nagy meglepetésünkre, ép olyan erős, heves araszolásba kezdenek, mint a valamiképpen ingerelt piócák, azzal a különbséggel, hogy araszolás közben nemcsak a mellső és hátsó testvéggel, hanem egész testszegélyükkel megtapadnak.

Ha hosszasan űzzük az ingerelt állatokat, egyszer csak azt örvény férgek ellen észre, hogy többé már nem képesek megtapadni, hanem a helyett üresen kapaszkodnak, ragaszkodnak. Vele szemben azonban a piócán ilyenszerű kimerültség sohasem vesz erőt. Ha az űzött planária nyomára valami savanyú természetű festéket, példának okáért fuxint vagy eozint öntünk, akkor szintén előhívhatjuk az állat araszolási nyomát.

Ez a nyom azt árulja el, hogy planáriáink megint csak mirigyváladék segítségével tapadnak s minden egyes araszolás alkalmával rendre, talpuk egész szegélyvonalát odaragasztják az alzathoz, mellső testvégükön azonban mégis szélesebb koronggal tapadnak.

Laposférgek idegrendszere és érzékszervei

A piócával szembeállított kimerülésük éppen attól van, mert a ragadós nyálkatermék hamarosan elfogy s ilyenkor üresen tapadnak. A piócák azonban izmaik segítségével ú. Tudjuk róluk, hogy ú.

mindannyian férgek vagyunk

A planáriáknak csupán mellső nyaktájéki tapadógödrük munkáját segíti némi gyöngén fejlett izomzat. Már a mozgással kapcsolatosan kétféle mirigytermékkel ismerkedtünk meg: a sikamlós csúszó és a ragadósnyálkával. Ezenkívül is többféle mirigyváladék ömlik az állatok testfelületére. Találunk a szájnyílás és az ivarnyílás környékén is ragadósnyálkát. Ezenkívül a testfelületen mindenütt, különlegesebben mégis a hátoldal szegélyén méregmirigyek váladékai is ömlenek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a puhatestű, védtelen, egyébként azonban cukorban gazdag s így édes falatul szolgáló planáriákat s hasonlóképpen valamennyi örvényférget kerülje az ellenség.

szemölcsök vagy kondilómák

Legkülönlegesebb mirigyváladékaik mégis a csillós hámsejtek testében keletkező, pálcikaszerű képződmények, melyeket alakjuk után rhabditeknek rhabditiseknek neveznek.

Ezek a nyálkamódra viselkedő pácikák hol külön mirigysejtekben, hol pediglen magukban a csillós hámsejtekben keletkeznek. Általános jelenség az, hogy a csillós hámsejt előbb bent a törzs mezenchymájában rhabditisekkel szedi meg magát s csak azután vándorol ki a hámba s áll be a hám többi, már szolgálatot teljesítő sejtjei közé.

Ezek a sejtek tehát egészen úgy viselkednek, mint a tömlősök csalánsejtjei, s valóban a rhabditisek is éppúgy jellemzik az örvényférgek bőrét, mint a csalántokok a Cnidariusokét. Rendeltetésük is teljesen ugyanaz. Az örvényférgek ezeket a pálcikaszerű shustrik féreghajtó szuszpenzió védő- és támadófegyverként használják.

Laposférgek – Wikipédia

Erre mutat eloszlásuk is a test különböző tájain. A legtöbbet és a legnagyobbakat a test mellső végén és körben a test szegélyén, inkább a hátoldal felől találjuk.

A védett hasoldalon kisebb és kevesebb számú pálcikát, a hátoldalon pedig hosszabb és nagyob számú pálcikát találunk. Érintésre a pálcikák a hámsejtekből kipattannak; ebben a munkában a hámot, a közéje hatoló izomrostvégek is hatékonyan segítik.

A kipattant pálcikák elfonyósodnak s ragadós természetüknél fogva a zsákmány lefegyverzésére vagy az ellenség mozgásának a gátlására szolgálnak.

Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Némelyek, arravaló tekintettel, hogy a planáriák — amint arról kísérletek győzték meg a búvárokat — mérgeznek, mérgező hatást is tulajdonítanak a pálcikáknak. Ha nagyobb számú fülesplanáriával, a hegyi patakok Planaria gonocephalajával néhány bolharákot, gammarust teszünk vizsgálati edényünkbe, könnyen gyógyszer a férgek zentel ár, hogy rákocskák a planáriáktól, azok érintése közben benyálkásodnak és mozgásuk rövid idő alatt gyámoltalanná válik.

A rhabditisek nyálkás állománya a beszáradás idején betokozódásra képes állatok cistájához is felhasználódik. A nagyobbtestű a folt parazita vagy saprotrof a víz tárgyain, tükörhártyáján csúszva mozognak. A Tricladidák és Polycladidák általán ilyen csúszó életmódot folytatnak.

Örvény férgek ellen - moab.hu - Talpi fekete örvény

Néha ezeket az állatokat a szabad vízben lebegő helyzetben is látjuk; ilyenkor a víz tükréről a talpukon képződő nyálkaköteg segítségével csüngnek alá.

A kisebb testűek azonban elég könnyedén úsznak szabadon, de ezek se bírják hosszasan a planktontikus életet, hanem mindúntalan szilárd alzatra térnek vissza. Ezért örvényférgeket legkönnyebben úgy gyüjtünk, hogyha a vízinövényeket, vízparti törmeléket vigyázattal kiemeljük a vízből és edényben hazaszállítjuk.

férgek kiütése a kezeken

Igazi planktontikus lénnyé az édesvizekben eddig csak két örvényféreg vált. Az egyik a Strongylostoma radiatum, melyet különlegesen a Balaton planktonjában halásztam nagyobb számban, a másik pedig a Mesostoma productum, mely tapasztalataim szerint a Szent Anna-tó egyik jellegzetes plankton állatja, jóllehet ez utóbbi egyebütt szintén szívesen mozog a víz tárgyain, illetőleg kedvvel csüng alá a víz tükréről nyálkaszála segítségével.

A Mesostoma productumot a Szent Anna-tóban úszó lebegő helyzetéből három méteres mélységből is nagy tömegben halásztam. Rájöttem egyúttal arra is, hogy ezek a planktontikus örvényférgek csöppek képében nagyobb mennyiségű olajat halmoznak fel a testükben s annak segítségével lebegnek.

gyomorfájás a jobb alsó férgekben

Ezzel szemben megállapítható az, hogy más, nagyobb testű s csak az alzaton csúszni tudó állat, zsírt nem tartalékol nagyobb tömegben. Microstomum lineare Müll. Az anya először két fő, ezek két másodrendű egyedre oszlottak, amelyek már befűződéssel el is vannak különítve.

ÁKOS - ÖRVÉNY (1995) :: Official video

A további oszlások harántsövényekkel jelezve. A régi búvárok felfogása szerint ezek a férgek saját termékei lettek volna, s olyannyira fontos tartozékoknak vélték, hogy még rendszertani osztályozásukra is felhasználták. Kísérleti vizsgálatok azonban azt a rendkívül érdekes dolgot derítették ki, hogy ezek a csalánsejtek, illetőleg csalántokok a táplálékul elfogyasztott édesvízi hydrák testéből származnak.

Laposféreg férgek.

A csalánsejtek a hydrában is a bélen keresztül vándorolnak szolgálati helyükre s így emésztőnedvek ellen védve vannak. Ennek a védelemnek köszönhetik, hogy sem a Microstomum bele, sem pediglen hámsejtjei nem emésztik fel a csalánsejteket s azok itt is a bélen áthatolva a bőr felé nyomulnak.

Másokéval egybehangzó vizsgálataim eredménye azonban kizárja, hogy ezek a sejtek itt valóban működnének is, már csak azért sem, mert a jövevényeket az örvényféreg sejtjei, mint a szervezetre nézve teljesen idegen testet, eltokozzák a környezettől. Az örvényférgek izomzata a laposférgekre általánosan jellemző módon van alkotva. Itt is többrétegű bőrizomtömlőt találunk, mely különösen a hasoldalon s itt is inkább a mellső testvégen fejlettebb.

A testet bizonyos rendszerben, úgynevezett bel- vagy mezenchymatikus izmok járják keresztül-kasul, melyek az állat alakjának kiformálásában és megtartásában is lényeges szerepet töltenek be.

Az állat minden szerve izmok segítségével működik, így a bélcső fala is gyöngéd izomhártyával van körülvéve. A mellső testvégen igen gyakran kialakuló tapadógödörnek sajátlagos izomzata van, mely részben a mirigyváladék kipréselésére, részben pedig magának a tapadásnak mechanikai alapon való fokozására is szolgál.

Az idegrendszerről az újabb vizsgálatok megállapították, hogy ez az elsődlegesen a bőr alatt egyenletesen szétosztott, úgynevezett diffusus idegszövedékből képződött ki. Ennek nyomai az érzőidegek eloszlásában, még ma is minden örvény férgek ellen fennmaradtak. Mégis ebből az idegszövedékből hosszanti kötegek különödtek ki, melyek az izmoknak és a szerveknek a hasoldalon való örvény férgek ellen következtében főként a hasoldalon képződtek ki. A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O.

Erről a központi idegrendszerről igen jó képet nyujt a ábra. A hasi idegkötegekben a mellső testvégen, az idecsoportosuló érzékszervek nyomán, páros fejdúc képződött, mely a bélcsőnek ide kihatoló ágától mindig hasoldalt fekszik és férgek ápoló anya kezelése bélgyűrűt garatgyűrűt sohsem képez.

A szívógaratnak garatgyűrű képében örvény férgek ellen idegrendszere van, mely lehetővé teszi azt, hogy a kivágott garat még magától is hosszú örvény férgek ellen mozog; ez a garatideg azonban nem azonos a magasabbrendű férgek garatgyűrűjével. A mellső testvégen két érzékszervet tudunk egészen pontosan megkülönböztetni.

Az egyik a szem, a másik a szaglószerv. Ezenkívül tapintani, továbbá jól ízlelni is tudnak állataink, sőt némelyiknek áram-érzékszerve is van. A szemek rendszerint párosával, néha meg éppen nagyobb számban képződnek, azonban különösen a mélység- és barlanglakó állatokban rendszeresen hiányoznak.

A szemek kivételképpen nem a bőrben képződnek, hanem a bőr alatti mesenchymában s úgynevezett örvény férgek ellen fordított szemek, melyeknek érzősejtjein áthaladó fény először érinti a sejtmagot s csak azután az érzőpálcikát.

Örvényférgek – Wikipédia

Lencséjük nincs, ezért a festéktől gömbhéj módjára körülvett s így bizonyos tekintetben sötétkamraként működő szerv csakis az iránynak és fény mennyiségének megkülönböztetésére alkalmas. Ezek a planáriáinkon a festéknek az illető helyen való hiánya miatt szabadszemmel, de kézi nagyítóval mindenesetre észrevehető, és felületi fekvésű csíkokban, mint úgynevezett aurikuláris szervek az állatok fülszerű tapogatói mögött helyezkednek el.

A Stenostomum leucops Dug. Újabban Steinmann a Planariák említett tapogatóján s részben az állat mellső homlokrészén áramérzékcsíkot írt le. Gelei pedig egyenesbelűeken elosztott fekvésben 8 érző dúcsejtet állapított meg, melyek szintén áramérzők, rheoreceptorok. Ezek a mellső testvég homlokrészének karaj- vagy szarvszerű nyujtványai s örvény férgek ellen az érintő tapogatásra szolgálnak. Ezek különösen a szárazföldi Planariákon fejlettek.

parazitákkal lett beteg

A két alsóbbrendű alosztályban ilyenek nincsenek, e helyett itt a rendszerint hegyesre nyúlt, orrszerű testvég szolgálja a tapintást. Egyébként tapintó érzékelésre az egész testfelület mindenütt egyformán képes. Néha a hátulsó testvég, mivel az állatok hőkölve is tudnak mozogni, különlegesebben érzékeny a tapintásra. Ízérzetekre valószínűleg csak a garat képes. A Planáriák-ról ugyanis nagyon könnyen megállapíthatjuk, hogy az állat, mihelyt a táplálékát megközelíti, mindjárt a csillós bevonatú garatját ölti ki, melynek segítségével környezetében ide-oda tapogat és a táplálék hasznavehető részeit a hasznavehetetlenektől azzal különbözteti meg.

Navigációs menü

A kiölthető garat örvény férgek ellen, amint azt vizsgálataim kiderítették, idegvégződésben sokkal gazdagabb, mint oldalfelülete. Ennek kapcsán áramérzékszervet sikerült némely Mesostomafajban kimutatnom. Koehler hegyi planáriák áramérzékével foglalkozott kísérletileg.

Aki hegyvidéki patakok mentén jár, az ne mulassza el egy igen egyszerű kísérlet alapján a folyóvizek állatvilágának kiváló szagérzékéről meggyőződni.

Ha semmi nyers húsneműt nem visz magával és hamarjában még békára sem akad, és a féregférgek lábával szétnyomván, a patak valamely köve alá helyezhetne el, akkor bizonyára kap a nedves környéken valamiféle gombát, melyet kettétörve, kővel nyomtathat meg a vízben. Ha a víz akárminémű szerves táplálékból felszabaduló részecskéket, természetesen igen nagy higításban tovavisz, és ha még ráadásul nem is tűz a nap a patak következő szakaszára, hanem vagy árnyas lombok borulnak a patak fölé, vagy pediglen felhős, borús idő kíséri kirándulásunkat, akkor a patak megfelelő partmentén, ahol a csaléteket elhelyeztük a kövek alól mindjárt előbújnak planáriáink, minő a örvény férgek ellen planária Pl.

A gammarusok kijönnek a patak szélsodrába, a planáriák pedig a szitakötő álcákkal együtt a fenék kavicsai között törtetnek felfelé s tapogatnak állandóan jobbra-balra, szimatolnak szűntelen.